Jelenisztán

Az elmúlt hónapban érdemes volt agresszívabb fokozatra váltani, ugyanis a nagymértékű pesszimizmus önmagában is elég volt a felpattanáshoz a sorra kijövő vártnál – gyakorlatilag mindenhol - rosszabb makroadatok ellenére. A különösebb koncepció nélküli spanyol „bankmentés” és a vasárnapi görög választás eredménye – amely a koalícióalakítás nehézségei miatt további bizonytalan kormányt ígér - szerintem nem tekinthetőek túlságosan pozitív fejleményeknek. A 7% fölötti spanyol hosszú hozamok további radikális lépéseket sürgetnek, és emiatt a következő időszakra nem várok egyértelmű trendet, hanem annál inkább pánikhelyzeteket, és általunk kikényszerített további kisebb-nagyobb horderejű intézkedéseket tarok valószínűnek. Ezt mentálisan nem könnyű jól kezelni, hiszen pont akkor kell csökkenteni a long kitettséget, amikor egy kis megnyugvás van (mint ahogy szerintem most – hétfő este), és tartalékolni egy kis puskaport, hogy a pánikokba bele tudjunk venni – akkor viszont bátornak kell lenni, bármennyire is nehéznek tűnik a helyzet. Pont ezért a következő időszakra növelem az abszolút hozam kitettség arányát - ha jól választunk portfoliókezelőt, akkor ő majd remélhetőleg ráérez ezekre a helyzetekre..

Ami viszont középtávon egy nagyon pozitív folyamat és az elmúlt hónap egyik legfontosabb történése, hogy Kína hozzáfogott a kamatok csökkentéséhez, és úgy általában a gazdasága felpörgetéséhez. Az inflációja szempontjából legfontosabb disznóhús, valamint a lényegesebb nyersanyagok mind csökkenést mutatnak, így ismét nagy tere van az élénkítésnek – és élniük is kell vele, ha el akarják kerülni a növekedés jelentős lefékeződését. A nyersanyagárak esése ellenére az utóbbi időszakban a részvények emelkedni tudtak, így megszűnt az árazásuk közötti divergencia. A Kína-faktort is szem előtt tartva így az előző hónapban felvett fedezeti célú nyersanyag-short pozíciót már nincs értelme tovább fenntartani a részvényekkel szemben, sőt ismét egy kis nyersanyag kitettséget rakok a modell portfolióba. Közép- és hosszú távon az adósságválságból való kiútnak ugyanis mindenképpen része kell, hogy legyen az adósságok elinflálása, és ebben az esetben nem árt, ha kéznél van egy kis inflációs-hedge (bár alaphelyzetben a nyersanyagkitettséget szerintem az osztalékot fizető, egészséges mérlegű, de az utóbbi időben „jóárasított” nyersanyag-kitermelő cégek révén érdemes felvenni).

A magyar eszközök már nem annyira vonzóak, mint az elmúlt hónapban – a részvények az osztalékszelvények vágásával együtt is szépen tudtak erősödni a pánik-mélypontokból, és a forint is visszafordult a kritikus szintekről. A tranzakciós adó, az egészségügyi kassza (valamint a negyedik mobilszolgáltató) körüli ismét kiújult alkudozások ráadásul tartogathatnak még kellemetlen meglepetéseket a főbb indextagoknak, és ezt a bizonytalanságot szerintem csak ennél kedvezőbb részvényárak mellett érdemes bevállalni. Az IMF megállapodással kapcsolatos jó hírek persze továbbra is bármikor eredményezhetnek egy pozitív meglepetést, de amennyiben az egyedi bizonytalanságok továbbra is a levegőben lógnak, nem lehet tartós az emelkedés.

Modell portfólió: