Az elmúlt hónapban talán még a korábbiaknál is jobban érezhettük, hogy milyen az, amikor a globális likviditásbőség megérkezik: a hozamszintek leesnek, a ráncok kissé kisimulnak a befektetők homlokán és lassan a részvényekbe is egyre többen merészkednek vissza. Sőt az elemzőházak stratégáinak is megjön a bátorsága, a világvégét várókkal pedig kevesebb interjú készül.
Ez a környezet persze akármikor változhat, de jelenleg nagyobb esélyt látok arra, hogy továbbra is fennmarad, és jó táptalajul szolgál a további emelkedéshez. A békés hangulattal párhuzamosan ugyanakkor sok területről eltűnt vagy nagyon lecsökkent a további felértékelődési potenciál. Végiggondolva, hogy hol található még olyan szegmens, ahol a kockázat/hozam arány megfelelőnek tűnik, leginkább a kínai gazdasági lassulás (esetleges) vége, és az ahhoz kapcsolódó nyersanyag sztori (orosz, brazil piac) tűnik érdekes beszállási lehetőségnek. A legutóbbi adatok alapján mintha egy pozitív fordulat kezdene kibontakozni pont az eddigi leggyengébb ponton, az állóeszköz beruházások körében. A készletállományok historikusan alacsony szinten vannak, és az acél valamint vasérc- és szénárak elég szépen vissza tudtak pattanni. Mivel sok szereplő kivonult a piacról az elmúlt időszakban, várhatóan ez a kínálatcsökkenés még egy darabig támogatja majd az áremelkedést. Emiatt véleményem szerint érdemes a fejlődő piacok súlyát megemelni részben a régiós részvények részben pedig a likvid eszközök terhére. Hasonló megfontolásból az abszolút hozam stratégiák egy részét ismét a nyersanyagokba csoportosíthatjuk át.
A hazai piac is elég szépen lekövette a nemzetközi trendeket: a forintos és a devizás állampapírhozamok napról-napra tovább tudtak esni, és a részvénypiac is kezdett magára találni. Ennek azonban véget vetett a második körös kiigazító csomag, és az ezzel járó extra terhek ismét felszínre hozták a vállalatok egyedi kockázatait – hiába a kedvező nemzetközi környezet a kiszámíthatatlanság továbbra is távol tarthatja a befektetőket a legnagyobb részvényeinktől, és így nehéz okot találni egy jelentősebb felértékelődésre. Másfelől viszont az azonnali korrekció miatt az árak ismét kedvezőbb szintekre estek vissza (elsősorban az OTP és Magyar Telekom esetében), és ez ellensúlyozza a megnövekedett kockázatokat, így nem látom indokoltnak a hazai részvénykitettség csökkentését sem.
Modell portfólió:
|
Pénzpiaci eszközök -5% |
[ 35%] |
|
|
|
|
Kötvény |
[ 0%] |
|
Hazai kötvény |
[ 0%] |
|
Nemzetközi kötvény |
[ 0%] |
|
|
|
|
Részvény +5% |
[ 45%] |
|
Hazai részvény |
[ 10%] |
|
Régiós részvény -5% |
[ 5%] |
|
Fejlett piaci részvény |
[ 5%] |
|
Fejlődő piaci +10% |
[ 25%] |
|
|
|
|
Alternatív befektetések |
[ 20%] |
|
Ingatlan |
[ 0%] |
|
Nyersanyag +10% |
[ 10%] |
|
Hedge fund/abszolút hozam -10% |
[10% ] |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.