Jelenisztán

Ezt írom a portfolio,hu-s kitekintőbe:

Az első negyedév békés emelkedése után az elmúlt hetekben megérkezett a korrekció. Az LTRO-láz és a görög-csőd hullámainak lecsillapodásával a figyelem ismét a következő ideális short-célpont spanyolokra és olaszokra irányult. Hiába az ECB hathatós támogatása, a 10 éves kötvényhozamok újra a 6%-os tartományba kúsztak, a piac újabb reformokat/lépéseket vár mind az EU-tól, mind az érintett országoktól, mind pedig (végül) az ECB-től. Az éppen zajló francia választás (ahol nagy valószínűséggel a kevésbé eurózóna-elkötelezett Hollande lesz a befutó), és a holland kormányválság tovább növeli a bizonytalanságot. A globális makróban is romlott némileg a kép: Az USA-ban egyelőre kitart a törékeny javulás, Kínában van ugyan egy kis lassulás, de ez még belefér a „soft-landing” világképbe, és ha jön a várva-várt monetáris élénkítés, akkor összejöhet az elemzők által várt 8,5%-os növekedés. Az eurózónában ugyanakkor egyértelmű az elbizonytalanodás: a PMI adatok sorra rosszabbak a vártnál, bár az optimisták is erőt meríthetnek a legutóbbi jó német IFO adatokból.

„Jó hír” viszont, hogy (az S&P kivételével) a legtöbb piacon csúcstól számítva már megvolt egy 10%-os korrekció és szentiment is megfelelően elromlott ahhoz, hogy lassan véget érjen az esés és érdemes legyen növelni a kockázatos eszközök súlyát. Úgy gondolom, hogy bár vannak rések a pajzson, de a leglényegesebb faktorok (amerikai élénkülés, kínai soft-landing, globális likviditásbőség, kontrollált európai recesszió reformfolyamat) még mindig a helyükön vannak. Olyan sajnos sohasem lesz, hogy ne kellene valami miatt aggódni, és az árak is kedvezőek legyenek. A jelenlegi esést egy korrekciónak gondolom, és inkább az első negyedév folytatódására, további emelkedésre számítok. Erre egy jó megerősítés lenne, ha a kínai részvénypiac meg tudná tartani az elmúlt havi relatív erejét, és megérkeznének a gazdaságélénkítő lépések a távol-keleti országból. A modellportfolióban 10%-kal 60%-ra növelem a részvénysúlyt, 5-5%-ot adva a fejlett (európai) és fejlődő piaci (kínai és orosz) részvényekhez.

A hét elején bejelentett II. Széll Kálmán Terv jó alapnak tűnik a túlzottdeficit-eljárás leállításához, azonban még mindig nem történt meg az áttörés az EU-IMF megegyezésben, hiányoznak a kompromisszumkészséget mutató gesztusok (legalábbis így egy nappal az Orbán-Barroso találkozó előtt így tűnik). Addig azonban sajnos benne van a pakliban a helyzet januárihoz hasonló eszkalálódása (forintgyengülés, állampapír piaci eladási hullám), a 9% alatti hozamszint véleményem szerint nem jelent megfelelő kompenzációt. A Széll Kálmán II tervvel az is kiderült, hogy a hazai főbb részvényeket érintő válságadók – bár enyhített formában (tranzakciós adó, távközlési adó, kétszeres Robin Hood adó és további jelentős gyógyszerkassza lefaragás) – továbbra is fennmaradnak, ami persze nem a legkedvezőbb szcenárió, de a befektetőket az előzmények ismeretében nem hiszem, hogy nagyon váratlanul érte volna.  A hazai részvénypiac már túl van egy jelentősebb korrekción, így nem tartom indokoltnak az alulsúlyozást – de megegyezés nélkül nagy emelkedéssel sem kecsegtet.

Modell portfólió: